A húsvéti korbácsolás, amely Magyarországon Észak-Dunántúl (Komárom, Esztergom, Pest, Veszprém és Fejér megyék) szlovák telepítésű falvaiban ma is él. Legfontosabb kelléke a fűzfavesszőből font korbács, a siba. Húsvét hétfőjén a legények ’megkenik’ a leányokat, ami abból áll, hogy vesszőből font korbáccsal csapkodják őket. Ezért piros tojást, kalácsot, pálinkát kapnak. A korbácsolást húsvét keddjén a leányok visszaadták.

A tojásjátékokra, a tojások versenyszerű összeütésére, dobására, gurítására, ércpénzzel való dobálására Dunántúlon is húsvéthétfőn a locsolás vagy a korbácsolás után került sor. Húsvéthétfő reggelén a locsolással, korbácsolással, a fiúk a lányos házaknál összegyűjtötték a játékokhoz szükséges piros tojást és a pénzt.

Bakonykútiban a tojásgurítás során az iskoláskorú fiúk és lányok a falu melletti, játszásra alkalmas területen, a Nagyhegy oldalán gurítják le a piros tojásokat. A verseny annak eldöntéséért folyik, hogy kié bírja tovább, kié törik össze később.

Forrás: Lukács László néprajzkutató gyűjtéséből