TRIANON 100 - Emlékezzünk együtt!

A Szent István Király Múzeum a trianoni békediktátum 100. évfordulójára egy történeti sorozattal kíván emlékezni, amelyben olyan korabeli tárgyakat, dokumentumokat és visszaemlékezéseket mutatunk be, melyek városunkhoz, régiónkhoz köthetők.

Sorozatunk következő részében a Szent István Király Múzeum Adattárából válogattunk az országzászló felállításával kapcsolatos korabeli dokumentációkból. "Székesfehérvár országzászlót állít, hogy ezzel hitet tegyen amellett a Magyarország mellett, melynek egykor székvárosa volt. Sehol a Kárpátok ölében ez a zászló történelmibb talajon, a magyar geniustól jobban áthatott légkörben nem loboghat, mint itt, hol valamikor ezt az ősi országzászlót őrizték, mellyel királyaink hadra keltek." (Részlet Marosi Arnold írásából).


III. évfolyam. 1933. 2. szám.
SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE A FEJÉRVÁRMEGYEI ÉS SZÉKESFEHÉRVÁRI MÚZEUMEGYESÜLET KÖZLÖNYE
Felelős szerkesztő: MAROSI ARNOLD Segédszerkesztő: DORMUTH ÁRPÁD
Szerkesztőség: Székesfehérvár, Bognár-utca 3.

A székesfehérvári országzászló.

Székesfehérvár országzászlót állít, hogy ezzel hitet tegyen amellett a Magyarország mellett, melynek egykor székvárosa volt. Sehol a Kárpátok ölében ez a zászló történelmibb talajon, a magyar geniustól jobban áthatott légkörben nem loboghat, mint itt, hol valamikor ezt az ősi országzászlót őrizték, mellyel királyaink hadra keltek. A most felállítandó országzászló is harcra szólít: harcra a kishitűség, a barátlanság és jelen helyzetünkben való megnyugvás ellen.
A kishitűség a jövő sírásója, az Istenben és önerőnkben vetett bizalom a feltámadás rugója. És erre a bizalomra a magyar nemzetnek a történelem ad jogot. Az Úristen nem egyszer és keservesen büntette ezt a nemzetet, mikor bűneivel rászolgált, de végleg eddig nem hagyta el Szent István népét. És hol az a nép, mely önerejének annyi tanúságát adta volna, mint a magyar? Az orkánszerű viharokat, az évszázados katasztrófákat egyaránt viselte és szinte megifjodva támadt föl belőlük.
Az önbizalommal egyenlő erejű nemzetfentartó tényező a hazaszeretet. Nemzet és haza elválaszthatatlanok egymástól. Prohászka gondolata szerint oly közösséget alkotnak, melynek millió szív reményeitől és félelmeitől szított szenvedélyei vannak. Hősöket nevel, kiknek szíve a milliók aggodalmaitól lesz meleg, szeme a milliók szenvedésétől lesz könnyes. Miért is az igazi hazaszeretet a vallásos érzéssel rokon hatalmas érzelem, mindkettő rabbá, sőt vértanúvá tesz: Isten és a haza rabjává, vértanujává.
Az országzászló az önbizalom, a hazaszeretet fölébresztése mellett azokra a százezrekre is figyelmeztet, kik e zászló alatt hadra kelve nem okoskodtak, miért kellett annyit szenvedniük, mikor anélkül is meglehetnének; nem kérdezték, mi hasznuk lesz belőle; még azzal sem törődtek, lesz-e hálás a jövendő nemzedék mindezért. Az Isten lelke, a hazaszeretet, kötelességhűség vitte őket, és mindenüket odaadták, vérüket s életüket is érettünk. A hála kötelez tehát, hogy ne feledkezzünk meg róluk és vértanuságuk tragikumáról, hazánk megcsonkításáról, melybe soha, de soha belenyugodnunk nem szabad.
Így gondolkodva az országzászló nemcsak lobogó dísz, hanem jelképe a múltnak és jövőnek. Figyelmeztet a kitartásra, mint Mózes pusztában bolyongó népét a rézkígyó; jelzi a megváltásunkat, mint a Golgotha keresztje az egész emberiségét és beborult egünkön a győzelem szimbóluma, miként Nagy Konstantin jelszava: E jelben fogsz győzni. Amen

M.A.