Gyűjtemények / Képzőművészeti és Iparművészeti gyűjtemény

Képzőművészet

A kezdetek

1873-ban a megye polgárainak privát gyűjteményeiből és anyagi hozzájárulásuknak köszönhetően alakult meg a Szent István Király Múzeum jogelődje, a Fejér megyei és Székesfehérvár Városi Történelmi és Régészeti Egylet. A gyűjtemény gyarapodásának és a művészetpártoló, múzeumbarát civileknek köszönhetően 1910-ben létrejött a Fejérvármegyei és Székesfehérvári Múzeumegyesület. Az 1962-ben létesült Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága az elődöknek és az elmúlt évtizedeknek köszönhetően ma már jelentős régészeti, néprajzi, újkortörténeti és páratlan XX. századi képzőművészeti anyaggal rendelkezik.

Az Ybl-hagyaték

A művészettörténész Ybl Ervin (1890–1965) 1961-ben kelt hagyatéka révén a múzeum egy jelentős műtárgyanyaggal gyarapodott. Ybl a Szent István Király Múzeumra hagyta családi és művészeti gyűjteményét, melyből 1969-ben nyílt állandó kiállítás a Budenz-házban (LINK). Ybl Ervin érdeklődésének és ízlésének megfelelően a századfordulótól a negyvenes évekig tartó időszakból főként az alföldi mesterek és a posztimpresszionizmus harmincas évekbeli képviselőinek művei szerepelnek. A hagyaték plasztikai része a XX. század első felének szinte minden jelentős mesterét bemutatja. A festmények és szobrok a korabeli polgári enteriőrök hangulatát idéző környezetben, az Ybl család hagyatékából megőrzött bútorokkal és iparművészeti tárgyakkal berendezett ház két szintjén kerültek elhelyezésre.

Ybl Ervin hagyatéka révén jutott a múzeum a századfordulótól az 1940-es évekig terjedő időszak jelentős képviselőinek – Vaszary János, Rippl-Rónai József, Mednyánszky László, Patkó Károly, Bernáth Aurél, Szőnyi István, Aba-Novák Vilmos, Koszta József, Rudnay Gyula, Ferenczy Béni, Vedres Márk, Beck Ö. Fülöp, Medgyessy Ferenc – alkotásaihoz.

Modern és kortársművészeti kollekció

Ez jól kiegészíti azt a nagyszabású, progresszív kortárs képzőművészeti gyűjteményt, amelynek tudatos gyarapítása, építése a 60-as évek elején kezdődött el.

A Szent István Király Múzeum képzőművészeti gyűjteménye határozott gyűjtési koncepció mentén az 1960-as évek óta fejlődik. A múzeum az 1963-as Csontváry-kiállítás országos sikerű bemutatójától hosszú időn át a magyar képzőművészeti élet egyik történelmi fontosságú bemutatóhelye lett, ahol a hivatalos irányzattól eltérő művészek egész sora kapott kiállítóteret és számos, később elismert művész bemutatkozási lehetőséget. A rangos kiállításokkal párhuzamosan fejlődött ki az egyik legjelentősebb hazai kortársművészeti kollekció. Az immár öt évtizedes múltra visszatekintő nagyszabású kiállítási program monografikus, retrospektív és tematikus kiállításokból állt, melynek kiemelkedő sorozata a 20. század magyar művészete címet viselte.

A vásárlás vagy ajándékozás révén a gyűjteménybe került alkotások jelentős része az 1945-től napjainkig tartó időszakból való. Az igazán rendszeres, céltudatos gyűjtés az 1960-as évek közepén kezdődött, az azóta „Tisztelt Mester!”-ként emlegetett akcióval. Főként a pénzhiány, a vásárlási keret hiánya sarkallta a múzeum művészettörténészeit arra, hogy több mint száz képzőművésznek levelet küldjenek, azt kérve, ajándékozzanak egy-egy művet a gyűjtemény számára. A művészek ajándékozó kedvének köszönhető, hogy az összegyűlt anyag a 60-as évekről viszonylag teljes képet adott, és egyedülálló volt olyan szempontból, hogy akkoriban más múzeumok még nem gyűjtöttek kortárs alkotásokat. Ez az akció alapozta meg a fehérvári gyűjteményt. Ebben az időszakban kerültek a gyűjteménybe Anna Margit, Kassák Lajos, Kondor Béla, Korniss Dezső, Ország Lili, Borsos Miklós munkái.

A kollekció később elsősorban a Székesfehérváron kiállított művészek alkotásaival gyarapodott, de alkalmi vásárlások, ajándékozás és a Kulturális Minisztérium által megvásárolt hagyatékok (Barta Lajos, Bokros Birman Dezső, Schaár Erzsébet) is gazdagították a gyűjteményt. A 70-es és főleg a 80-as években jutott hozzá a múzeum többek között Bukta Imre, Deim Pál, El Kazovszkij, Haraszty István, Hencze Tamás, Jovánovics György, Keserü Ilona, Maurer Dóra, Méhes Lóránt, Révész László, Roskó Gábor, Soós Tamás, Ujházi Péter műveihez – főként a Művelődési Minisztérium anyagi támogatásának segítségével.

Gyűjteménygyarapítás ma

A gyűjteményépítés jelenleg kizárólag állami forrásból, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával történik. A kulturális minisztérium és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával kerültek a múzeumba pl. Bakos Ildikó, Baranyai Levente, Bodóczky István, Csutak Magda, Fehér László, Herskó Judit, Kicsiny Balázs, Kósa János, Köves Éva, Kőnig Frigyes, Lovas Ilona, Ősz Gábor, Szotyory László, Szikora Tamás, Szüts Miklós, Szűcs Attila, Türk Péter, Vojnich Erzsébet alkotásai.

A gyűjteménygyarapítási koncepciónkban az utóbbi időben arra is fókuszálunk, hogy a gyűjteményt a fiatal korosztály és a középgeneráció képviselőinek alkotásaival és lehetőség szerint új médiumokkal is kiegészítsük. Így volt lehetőségünk többek között Baglyas Erika, Benczúr Emese, Eperjesi Ágnes, Gerhes Gábor, Gyenis Tibor, KissPál Szabolcs, Kotormán Norbert, Moizer Zsuzsa, Szabó Dezső, Czigány Ákos, Szabó Eszter Ágnes, Asztalos Zsolt, Tasnádi József, Várnai Gyula munkáinak és Baksa-Soós János komplett életművének megszerzésére.

A gyűjteményépítési stratégia mindenekelőtt szakmai, de nagy részben anyagi kérdés is.

A székesfehérvári Szent István Király Múzeum lehetőségei szerint folytatja a több évtizedes gyakorlatát a kortárs művészeti alkotások gyűjtésében. Nagy gondot fordítunk az alkotások szakszerű megőrzésére, kiállításokon való szerepeltetésére. Saját állandó (Új Magyar Képtár) és időszaki kiállításaink fenntartása és megrendezése mellett, évente mintegy harminc alkalommal kölcsönzünk műtárgyat jelentős hazai és nemzetközi kiállításokra.

Gyakorlatunkban igyekszünk nyomon követni a kortárs művészet fontos áramlatait, gyűjteni és bemutatni jelentős képviselőit. A Képzőművészeti Osztály munkatársainak célja, hogy minden lehetőséget megragadjanak a gyűjtemény reprezentatív, a kortárs magyar művészet tendenciáit átfogó gyűjtemény létrehozására. Hagyományaink szerint, a gyűjtemény gyarapítása nagy részben összefügg a kiállítási programunkkal.

A Szent István Király Múzeum képzőművészeti gyűjteménye jelenleg körülbelül 7500 darabból áll, melynek legnagyobb része a kortárs magyar művészetet reprezentáló festmény, grafika, szobor, fotó és művészkönyv (A 7500 darabból 2200 festmény, 2500 grafika, 700 szobor, 2100 művészkönyv és fotó).

Ebből egy válogatást az Új Magyar Képtár (LINK)állandó kiállításán tekinthet meg a látogató.

Az Ybl Ervin hagyaték és a Szent István Király Múzeum kortárs gyűjteményének alkotásai közötti időszakot Deák Dénes hagyatéka kitűnően egészíti ki, állandó kiállítása a Városi Képtárban – Deák Gyűjtemény (LINK) kiállítóhelyen tekinthető meg.

A XX. századi magyar művészetet felsorakoztató kollekciók között jelentős helyet foglal el Deák Dénesé. A gyűjtemény az 1900-as évektől körülbelül 1960-ig teljességében mutatja be – ha nem is mindig kulcsdarabokkal – a magyar festészetet.

Iparművészet

A Fejérvármegyei és Székesfejérvár Városi Történelmi s Régészeti Egylet 1873-as megalakulásától kezdve folyamatosan gyűltek a régiségek, az iparművészeti tárgyak, amelyeket Marosi Arnold tematikusan csoportosított és gyarapított a megyei főnemesek, birtokosok, tekintélyes városi polgárok, közéleti emberek és jeles egyházi személyiségek ajándékozásai, de már vásárlás útján is. Így kerültek be a múzeumba a város történelmére és mindennapi életére vonatkozó tárgyak egyaránt.

Az iparművészeti gyűjtemény több mint 1600 tételből áll.

Két nagyobb egységre osztható: a mindennapi használatra szánt tárgyakra (pl. bútorok, étkészlet, órák, tükrök, gyertyatartók, csillárok) és a kimondottan dísztárgyakra (pl. gobelin). A gyűjtemény tárgyaira általánosságban a míves kivitelezés jellemző. Anyaguk szerinti csoportosításuk: fa, fém, porcelán, üveg, textil.

Jelentősebb, összefüggő egységei: a Veszélyeztetett Magánygyűjtemények Miniszteri Biztossága által összegyűjtött, Fejér megyei kastélyokból származó tárgyak (ezek között a képzőművészeti gyűjteménybe bekerült alkotások is vannak), beleltározva 1949-ben; Ybl Ervin művészettörténész hagyatéka, beleltározva 1968-ban; patika felszerelési tárgyak, elsősorban patika tégelyek, beleltározva 1975-ben; a seregélyesi-kincs egy része, beleltározva 1976-ban.

Az iparművészeti gyűjteménybe tartoznak a kortárs iparművészek alkotásai is (szőttesek, gobelinek, kerámiák).

A gyűjteménygyarapítására vásárlás és ajándékozás révén került sor.

A múzeum iparművészeti tárgyai állandó kiállításon a következő helyszíneken szerepelnek:

  • Budenz-ház – Ybl-gyűjtemény

  • Fekete Sas Patikamúzeum

  • Marosi Arnold látványtár

  • Vörösmarty Emlékház - Kápolnásnyék

  • Csók István Emlékház - Cece

  • Győry-kastély - Perkáta