Miért is sütöttem diótortát Húsvétra kijárási korlátozás idején?

Bod Péter, református lelkész, történész széleskörű gyűjtéseiben a húsvéti népszokásokra kitérve írja (1786): „Megvagyon az a szokás, hogy sok festett tojásokat készítenek, nemcsak az oláhok Erdélyben, hanem Olaszországban, Franciaországban, Helvéciában, Németországban, Muszkaországban s a görögöknél. Némelyek ennek eredetét keresik a zsidóknál, akik keményen főtt tojást tésznek elő húsvétban egyebek között; de ezzel a Jeruzsálem romlását ábrázolják, melyben a keresztyének nem sokat búsultanak. Mások úgy adták elő, mintha a föld újjászületésének vagy termésének volna szimbóluma, kiábrázolója…”
A festett tojás mellett kitér a dióra is, mint a karácsonyi és húsvéti ünnepkörök jellegzetes eledelére. A dióban az értékes belső rész a rejtett lényeg, a bölcsesség jelképe, amely csak nagy fáradság árán érhető el. Keresztény felfogásban a külső zöld burok Krisztus teste, a csonthéj a kereszt fája, a dióbél pedig maga az isteni lényeg.
A dió a magyar néphagyományban is Krisztus-jelkép. A néphit szerint a dió az anyja méhében, majd a sziklasírban rejtőzködő Megváltóra utal, ezért mind karácsonykor, mind húsvétkor fontos eledel, ünnepi sütemények elmaradhatatlan kelléke.
A diófa pedig a kertek dísze, amelyet – ahogy mondani szokás – az ember az unokájának ültet. Szinte minden része hasznosítható. Árnyas lombja alatt megpihenhet az egész család, fáját a bútoripar hasznosítja, a levele és zöld burka ismert gyógynövények. A dió latin neve a Juglans, a Jovis glans, vagyis “Jupiter makkja”, arra utal, hogy isteneknek való eledel.
A dió festőnövény, legtöbbször a burkot főzik ki, ám a diólevélből világosabb színt kapunk. A diófa kérgéből barna festék nyerhető, a kifőzött dióhéjból pedig drapp. A megégetett csonthéj fekete festéket ad, amit régebben könyvnyomtatásra is használtak.

Braila Mária
könyvtáros

Fotó: Diós kosárkák (Klein Katalin felvétele)

Forrás:
https://fuveszblog.cafeblog.hu/2012/11/11/isteni-csemege-a-dio/
http://nadasdymuzeum.hu/a-husvet-jelkeprendszere-a-sarvari-muzeum-korpusza-kapcsan-2020-04-08