KŐNIG FRIGYES FESTŐMŰVÉSZ AZ IDÉN 65 ÉVES

A Székesfehérváron született alkotó pályáját intézményünk a kezdetektől fogva figyelemmel kísérte, első jelentős egyéni kiállítását is a fehérvári múzeum rendezte 1985-ben. Mai bejegyzésünkkel a művészt köszöntjük!
Kőnig művészi attitűdjére a tudományos alapú vizsgálódás, a tudós precizitás, a kimeríthetetlen kísérletező kedv, a kíváncsiság, a tapasztalaton alapuló megismerés jellemző. Tér- és időkutatásainak eredményeit festészeti sorozataiban mutatja meg (pl.: Romok, Oszlopsor, Gorsium, Fürdőzők, Velencei-hegység ingókövei), amelyekkel mindig újra meglepetést, fejtörést okoz nézőinek.
Majd’ két évtizeddel ezelőtt mutatta be több évtizedes, a magyarországi várak, erődítmények között tett utazását, festői látvánnyá formálva gyűjtőszenvedélyének tárgyait.
Ami egységbe foglalja művészetét, az a múlt fragmentumainak látomásszerű megjelenítése. Festményei az állandóság és a változás bonyolult viszonyára utalnak. Kőnig folyton keresi a kapcsolatot a múlttal, annak épített emlékeit vonultatja föl, és menti meg a feledéstől. Nem elsősorban tárgyakat vagy látványokat fest meg, hanem struktúrákat és viszonyokat. A romok vagy oszlopok valójában csak eszközül szolgálnak arra, hogy a tér és az idő viszonyát kutató szenvedélyét kiélhesse.
Eleinte főként a tér ábrázolása érdekelte. A fordulópontot a Nagy utazás című sokrészes kompozíció (1995) jelentette, amelyben a tér és az idő találkozott egy kimerevített pillanat megsokszorozott és az azonos mozzanatokat egymásra csúsztatott formájában.
Kőnig Frigyesnek számos alkotását őrzi a múzeum, és több alkalommal rendeztünk kiállítást új műveiből. Tekintse meg képgalériánkat.

Fotó: Kőnig Frigyes: A Velencei-hegység ingókövei c. kiállításának enteriőrje, 2014, Fekete Sas Patikamúzeum