A képen látható ezüstérme, noha Attilát, a hunok királyát ábrázolja, nem az ő verete, sőt távolról sem ókori eredetű.

Még a XVI. századi Itáliában készítették azokat az első érmeket, amik előlapján Isten ostora faunszerű vagy sátáni vonásokkal felruházva jelenik meg. A hátlapra pedig Aquileia városának látképét verték, Attila "legördögibb" tettére, a település 452-ben történt elpusztítására utalva. (A város elmenekült lakói "alapították" Velencét, aminek 1204-ben az is sikerült, ami Attilának nem, "némi" segítséggel elfoglalta Bizáncot.) Az érmekről a későbbi századokban a legkülönfélébb anyagokból számtalan másolatot készítettek, ezek egyike ez a Szent István Király Múzeumban őrzött példány is. Az érmen látható szám Singidunum (ma Belgrád) 441-ben történt kifosztására utalhat.