A Középkori Romkert – Nemzeti Emlékhely avatásának 85. évfordulója alkalmából kiemelt programsorozattal készül a Szent István Király Múzeum 2023-ban. Ennek részeként az év során több alkalommal szervezett nem mindennapi tárlatvezetéseket az intézmény, valamint a legújabb kutatások eredményeivel is megismerkedhettek a területen az Ásatási kalauz címet viselő program keretében. De láthatták azt is, hogyan újult meg Aba-Novák Vilmos nem mindennapi seccója a Mauzóleumban. A programsorozat keretében emlékkonferenciát szervezett a múzeum december 15-én a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontban.

 

A “Romkert 85” – Emlékkonferencia a Nemzeti Emlékhely 85. évfordulójára című eseményen Székesfehérvár képviseletében Lehrner Zsolt alpolgármester köszöntötte a vendégeket. A konferenciát megnyitotta Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója és Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője.

A Szent István király halálának 900. évfordulójára rendezett 1938-as Szent István Emlékév egyik központi helyszíne – Budapest és Esztergom mellett – Székesfehérvár volt. A város ebben az esztendőben számos eseménynek adott otthont. Ezek egyike volt a Szent István által alapított, a 19. század elejére a háborúskodások következtében végleg elenyészett Szűz Mária-bazilika helyén kialakított Romkert átadása 1938 augusztusában. A területen a munkálatok újabb régészeti feltárással és a terület rendezésével egybekötötten már 2 évvel az átadóünnepség előtt megkezdődtek. Ekkor került sor az osszárium kialakítására és felszentelésére, a feltárt alapfalak fenntartandó műemlékké nyilvánítására, továbbá az Emlékhelyet keretező, Aba-Novák Vilmos seccóival, Sztehlo Lili üvegablakaival, és Madarassy Walter reliefjeivel díszített, úgynevezett Lux-féle épületegyüttes felépítésére.

Mint ismert a Szent István király által a 11. század elején Székesfehérváron Szűz Mária tiszteletére építtetett bazilika a középkori Magyar Királyság szakrális központja volt. Az Árpád-kor óta egészen a város török általi elfoglalásáig (1543) csak azt tekintették az ország törvényes uralkodójának, akit itt koronáztak meg. Az évszázadok során folyamatosan átépített, bővített templomban helyezték örök nyugalomra előbb az alapító királyt 1038-ban és a fiát, Imre herceget 1031-ben, majd őket követően további 14 uralkodó, családtagjaik, egyházi és világi előkelők temetkeztek ide. István és Imre szentté avatása (1083) után a bazilika regionális zarándokhellyé is vált. Az Árpád-kor végéig kincstárában őrizték a magyar koronázási jelvényeket.

A konferenciának a Szent István Király Múzeum új kiállítóhelye, a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpont adott otthont.

A Szent István által alapított egykori Szűz Mária-bazilika közvetlen közelében, a volt Köztársaság mozi megújított épületében kialakított kulturális és információs központban kapott helyet többek között a Solium Regni – Az ország trónusa című állandó kiállítás is, ahol Magyarország középkori koronázó templomának kőfaragványai láthatók, és ahol a mára elpusztult, valaha csaknem 100 méter hossztengelyű templom monumentalitása megtapasztalható. A konferenciát Teiszler Éva szervezte.

 

A konferencia I. szekciójában elhangzott előadások:

Tóth Zsolt: A székesfehérvári Romkert, mint nemzeti emlékhely

Ribi András: Új eredmények a fehérvári káptalan történeti kutatásában

Sudár Balázs: A koronázó bazilika a török korban


II. szekcióban az alábbi témák kerültek a középpontba:

Mózessy Gergely: „Nagy, nehéz munka a szétszakított tradíciók fonalát valamikép[p] egybekötni”. Prohászka Ottokár és Székesfehérvár múltja

Demeter Zsófia: "Fehérvár földje megnyílott és századok szólaltak meg belőle"

Lángi József: Aba-Novák Vilmos falképeinek kálváriája a Romkert mauzóleumában

A konferenciát délután Vizi László Tamás: „1988 Alba Regiájában ... megtettük azt, amit a sors megtenni engedett számunkra!” című előadását követően Pokrovenszki Krisztián: Újabb kutatások a Nemzeti Emlékhelyen címet viselő előadása zárta.


Szöveg: Látrányi Viktória