Könyvtártörténet

A Szent István Király Múzeum könyvtárának története szorosan kapcsolódik a múzeumtörténethez, s a múzeumhoz hasonlóan három különböző korszakra tekint vissza.

Az első korszakban, az 1873-ban alapított Fejérvármegyei és Székesfejérvár Városi Történelmi s Régészeti Egylet időszakában elsősorban muzeális értékű könyvek kerültek a gyűjteménybe, mely kizárólag ajándékozás útján gyarapodott. Az adományoknak köszönhetően már az egylet megalakulásakor több becses régiség gyűlt össze: 1205 db érem és 48 db különféle tárgy. A 48 db különféle tárgy között található az első könyvtári ajándék, egy selyemre nyomott színlap, melyet Forster József (1831-1875), a Székesfejérvár című újság szerkesztője és kiadótulajdonosa még 1871-ben adományozott az alakuló régiségtárnak. A könyvállomány az első egyleti évkönyv szerint 1885-ben „mintegy 300 könyvből” állt.

A második korszak az 1910-ben újjáalakult Fejérvármegyei és Székesfehérvári Múzeumegyesület időszaka, Marosi Arnolddal az élen. Az átvett régiségtári gyűjtemény tematikus csoportosításakor a könyvtári anyag rendezését Marosi személyesen végezte. Ebben az időszakban a helyi nyomtatványokból főként ajándékozás útján létrejött egy páratlan helytörténeti gyűjtemény, és a jó anyagi feltételek, főleg az államsegély lehetővé tette, hogy Marosi a teljesség igényével szerezze be a legfontosabb régészeti, történelmi, néprajzi, művészettörténeti műveket és szakfolyóiratokat. Ezzel a tudatos vásárlással a múzeumi kutatómunka hátteréül szolgáló kisebb szakkönyvtár alakult ki. 1913-ban a törzsállomány 3807 db volt.

A harmadik, napjainkig tartó korszak a muzeális értékű könyvtár-töredékek megmentésének és a tudományos szakkönyvtár megteremtésének időszaka. Az 1960-as évektől kezdődően a Szent István Király Múzeum által megjelentetett idegen nyelvű évkönyvek, tudományos kiadványok, kiállítási katalógusok széleskörű hazai és nemzetközi kiadványcserét tettek lehetővé. Ebben a periódusban a múzeumi tudományok – régészet, történelem, antropológia, néprajz, művészettörténet, kortárs művészet – szakirodalma nagymértékben gyarapodott vásárlás, illetve elsősorban a belföldi és külföldi kiadványcsere révén.

A legfontosabb szakkönyvek megvásárlása és a nagyszámú csere mellett ajándékokkal, hagyatékokkal is gyarapodott a könyvtár. A legjelentősebb hagyaték az elmúlt évtizedekben Ybl Ervin művészettörténész, Pesovár Ferenc és Kresz Mária néprajzkutatók szakkönyvtára, valamint György Oszkár műfordító és Bartha Lajos szobrászművész kisebb könyvgyűjteménye volt.