Embertani gyűjtemény

A székesfehérvári Szent István Király Múzeum országos és nemzetközi viszonylatban is jelentős történeti embertani gyűjteménnyel rendelkezik, mely a Fejér megyében régészeti ásatások során feltárt, a neolitikumtól egészen a középkorig terjedő időszakból származó mintegy 15000 emberi csontvázból áll.

A gyűjtemény legnagyobb részét a római, avar, az Árpád- és középkori leletek teszik ki.

Kis esetszámuk mellett is rendkívül értékesek azonban a neolitikumból származó leletek, így Bicske-Galagonyás és Csabdi-Télizöldes neolit telepek embertani anyaga.

Jelentős tudományos értéket képviselnek a teljesen feltárt temetők, mint például Sárbogárd-Tringer tanya X. századi lelőhely.

Régészeti és embertani szempontból egyaránt kiemelkedő Csákvár-Széchenyi úti kertek lelőhely közel 2000 síros késő római kori temetője, tudományos vizsgálata várhatóan új eredményekkel gazdagítja majd eddigi ismereteinket.

Nagy sírszámú temetők kerültek napvilágra Dunaújváros területéről a bronzkorból (zömében hamvasztott csontok), a római korból (Dunaújváros-Táborkerület lelőhely, az Intercisa nevű római katonai tábor és a hozzá kapcsolódó polgárváros leletei) és az Árpád-korból (Dunaújváros-Csetény lelőhely); továbbá Tác-Margittelepről a római korból, Bakonycsernyéről az avar korból, Rácalmás-Göböljárásról az Árpád-korból, Tác-Fövenyről a középkorból.

A gyűjtemény jelentős és külön kezelt részét képezi az egykori királyi bazilika területéről és annak közvetlen környezetéből 1936 és 2002 között előkerült közel 1000 emberi csontváz, melyeket a Nemzeti Emlékhelyen külön erre a célra kialakított sírkamra (osszárium) őriz. A kripta a kegyeleti és a tudományos, gyűjteményi-raktározási szempontoknak egyaránt megfelel, és az augusztus 20-i ünnepségek alkalmával látogatható.