2025. június 16. hétfő 18.00

18:00 Szent István Király Múzeum – Új Magyar Képtár (8000 Székesfehérvár, Megyeház u. 17.)

Zenei örökségünk egy becses szeletét őrzi a székesfehérvári Szent István Király Múzeum Könyvtára. A muzeális kottatári anyag egy részét képezi a Végh-gyűjtemény, mint annak zenei magja, egyben a legkorábbi része, mely Magyarországon, egyedülálló módon őrizte meg a 18–19. század fordulóján egy Fejér megyei nemesi rezidencia zenei életének fuvola-irodalmát.

A kottagyűjtemény megalapozója Verebi Végh (II.) Ignác (1763–1820), a vármegye főjegyzője, országgyűlési követ. Az általa építtetett verebi kastélyban a 19. század elején 18-20 fős társulat működött, de vendég zenészek is gyakran megfordultak itt. Az 1790–1820 közötti évtizedekben a család alkalmazásában álló, illetve velük alkalmilag kapcsolatba kerülő művészek is dedikáltak műveket Végh Ignácnak, melyek többségében szóló szerepet kap a fuvola. A Mátray-Rothkrepf Gábor zenetörténész 1829-es értekezésében ’legjelesebb flautistának’ titulált Verebi Végh Ignác igazán megérdemli az újra felfedezést.

Műsor:
W. A. Mozart: G-dúr kvartett (K.387) IV. tétel – K. Fürtsenau átiratában A. Reicha: 18 variations sur un thême de Mozart et une fantasie (op.51) L. van Beethoven: Esz-dúr trió (op.3) J. Haydn: F-dúr kvartett (op.100)

Közreműködik:
Traverata együttes
Balogh Vera – fuvola
Feltein Attila – hegedű
Móré László – brácsa
Maróth Bálint – cselló

Az ingyenes programra szeretettel hívjuk és várjuk az érdeklődőket.
A koncert megvalósulását az NKA támogatta.
Az esemény sajtónyilvános.
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

 

 A három nagy klasszikus – Haydn, Mozart, Beethoven – műveinek megszólaltatása különösen nagy élmény előadónak és hallgatónak egyaránt, főképp egy koncerten belül. Verebi Végh Ignác, a 18–19. század fordulójának elismert fuvolistája földbirtokosként Fejér megyei birtokán, Vereben teremtett magának lehetőséget erre, itt magas színvonalon zenélő együttest is fenntartott ennek érdekében. Ám a nagy hármas nem halmozta el a fuvolistákat játszanivalóval, annak ellenére, hogy abban az időben a fuvola népszerű hangszer volt a kamarazenében, a házimuzsikálásban.
    Végh Ignác kottagyűjteményében, melynek fennmaradt részét a székesfehérvári Szent István Király Múzeum könyvtára őrzi, a közel 200 kötetnyi fuvolazenéből a hét, Mozarthoz köthető kiadvány mindegyike valamilyen átirat. Anton Reicha Mozart Figaro házassága című operája Se vuol ballare, signor Contino basszusáriájának témáját dolgozta fel fuvola–hegedű–cselló trióra. A darab 18 virtuóz változatot és egy fantáziát tartalmaz a Reichára jellemző igényességgel és sajátosságokkal, mint pl. a művet záró fúga.
    Beethoven volt a leginkább szűkmarkú fuvolás darabok tekintetében. A Végh-gyűjteményben egy ilyen mű található (Szerenád fuvolára, hegedűre és brácsára, op.25), de koncertünk műsorán ezúttal a szintén az anyag részét képező hegedűre, brácsára és csellóra írt op.3-as Gran Trio szerepel, melyet minden bizonnyal Végh Ignác házi együttese is gyakran eljátszott.
    Haydn 1799-ben írt op.77 Nr.2-es "Lobkowitz" vonósnégyese (Hob. III:84) az idős mester utolsó befejezett kvartettje. A Végh-gyűjteményben ennek átirata található meg fuvola, hegedű, brácsa, cselló összeállításra. Mivel Haydn sem kényeztette a fuvolistákat, a gyűjteményben ezen kívül mindössze két másik Haydn mű található, amelyek szintén átiratok. Lobkowitz herceg megbízásából egyidőben dolgozott op.1-ként megjelent kvartettjein Beethoven is, így a jelképes staféta átadásának is tekinthetjük Haydn utolsó, csonkán maradt, de már a 19. századba vezető szériáját.
    Reicha és Haydn műve 1804-ben jelent meg nyomtatásban, és az új kották beszerzésében élen járó Végh Ignác minden bizonnyal ezeket még abban az évben beszerezte könyvtára számára, és el is játszotta zenészeivel. Az 1798-as kiadású Beethoven trió akkoriban már rég a polcokon lehetett. A koncert a 19. század első éveinek kamarazenéjéről ad pillanatképet egy vidéki magyar nemesi rezidenciából.