MEGYEI KIÁLLÍTÓHELYEK / Néprajzi Ház - Sukoró

Sukoró

Sukoró

Sukoró

Sukoró

Sukoró

Fejér megye első néprajzi múzeuma

A Velencei-tó északi partján, a Velencei-hegység gránitsziklás juhlegelői, erdői és szőlői között találjuk a népi építészeti emlékekben gazdag Sukoró községet. Sukorón két évtizeddel ezelőtt még egész házsorokat láthattunk fehérre meszelt, sárfalú, nádtetős házakkal. Ma is ilyen a Szilvás-sor, amely az 1848-as pákozdi csatát előkészítő haditanács színhelyéül szolgáló sukorói református templomtól indul a borjúvölgyi pincesoron keresztül a Meleg-hegy felé. A székesfehérvári Szent István Király Múzeum itt rendezte be Fejér megye első szabadtéri néprajzi múzeumát, a Néprajzi Házat, melyet 1967-ben nyitottak meg. A Szilvás-sor házaiban hajdan zsellérek laktak, a Néprajzi Ház (Szilvás-sor 7.) is jellegzetes zsellérház. Egykori tulajdonosai legfeljebb egy hold szántófölddel és kis darab szőlővel rendelkeztek. Napszámos munkából éltek, nyáron aratni, csépelni jártak a Mezőföld uradalmi pusztáira. A sárfalú, nádtetős ház koráról az első szoba gerendájába vésett 1863-as évszám tanúskodik. Az udvarról egy keskeny gádoron keresztül léphetünk be a nyitott kéményes konyhába, innen az első- és a hátsó szobába. Ezekben a helyiségekben a ház eredeti, az utolsó tulajdonostól ránk maradt berendezését, bútorait, tűzhelyeit láthatjuk. Ezeket egészítette ki Sukorón gyűjtött tárgyakkal Pesovár Ferenc néprajzkutató, a Néprajzi Ház megteremtője, berendezője.

Szabadkéményes konyha

A konyha belső felére a boltozatos nyitott kémény borul, a ház valamennyi tüzelőberendezése ehhez kapcsolódik. Alatta jobb oldalon a rézüstben való főzésre szolgáló katlan és a hátsó szoba kemencéjének fűtőnyílása látható. A tűzhelyen találjuk a régi sütés-főzés fontos eszközeit: a vasháromlábat, a háromlábú cseréplábast, a hatalmas kétfülű, kívül mázatlan cserépfazekakat, az ugyancsak cserépből készült kacsasütőt. A konyha hátsó falát színes, keménycserép tányérok díszítik. Alattuk a vizespad és a fából készült hatalmas krumplinyomó áll. A konyha belső felét a pitvartól elválasztó falra, a nyitott kémény boltozatát tartó gerendára erősítették a fazekaspolcot. Rajta kisebb-nagyobb, belül sárgamázas, kívül mázatlan vagy sárga, barna, zöld csíkos tűzálló fazekak, belül sárga-, kívül zöld mázas tejesköcsögök sorakoznak. A tűzhelyen és a fazekaspolcon látható edények a Dunántúl híres fazekasközpontjában, a közeli Csákváron készültek.

Tiszta szoba

Az első szobában a festett sarokpad előtt, a szőttes karácsonyi abrosszal letakart fiókos asztal áll. Felette a falon szentképek lógnak. Az ablaktól jobbra a virágosra festett ruhásszekrény helyezkedik el, ajtóin a Szabó Erzsébet ANNO 1860 felirattal. A szekrény tetejére színes üvegpoharakat, porcelánbögréket állítottak. A szoba jobb oldalán a fal mellett húzódó két magasra vetett ágy előtt sorakoznak a kukoricacsuhéval befont székek és egy talpas bölcső. Az első szoba jobb sarkába a vályogból rakott tűzhely épült. A bal sarokban a korábban ruha tárolására szolgáló vésett és festett díszű láda és a szintén kukoricacsuhéval befont ülőlapú karosszék kapott helyet.

Hátsó szoba

A hátsó szoba sarkában emelkedik a konyhából fűthető, vályogból rakott, hasáb alakú kemence, a hozzáépített, főzésre szolgáló takaréktűzhellyel. Az ajtó mellett jobbra az apróbb tárgyak elhelyezésére szolgáló, falba mélyített vaklik érdemel figyelmet. A hátsó szoba egyszerű berendezése azt a világot tükrözi, amelyben a ház utolsó tulajdonosa, későbbi gondnoka, egy szegény falusi özvegy asszony, az 1960-as, 1970-es években élt.