Rendház

A rendház épülete 1978-ban került a múzeum kezelésébe. Ma a Szent István Király Múzeum központja. Itt van a római kőtár mellett a régészeti kiállítás, a díszterem időszaki kiállításoknak ad helyet, az épület ad otthont a központi restaurátor műhelynek, a fotólaboratóriumnak, az adattárnak. Itt van az antropológiai gyűjtemény, mely egyike a legnagyobbaknak hazánkban. Itt van központi előadótermünk és a muzeológusok kutatószobái is. A látogatók figyelmét a kiállításokon kívül szeretnénk felhívni a lépcsőház és az előadóterem gazdag stukkódíszére, amelynek valószínűleg egy olasz művész az alkotója. A kiállításból a második emeletre vezető lépcsőház freskói a lorettói litánia szövegét illusztrálják. A képek mostanáig ismeretlenek voltak, valószínűleg még a XIX. század elején levakolták őket. Feltételezhető, hogy alkotójuk a templom freskóit készítő Franz Sambachot segítő jezsuita fráter, Anton Werle és Johann Magis közül került ki.

Az épület múltja

A mai Fő utca – Szt. János köz – Oskola utca által határolt telket 1688-ban, a városnak a török minaretes templomot és a hozzá kapcsolódó épületet használták és lakták. Az új templomot és a hozzá csatlakozó rendházat két lépcsőben építették 1742 és 1756 között, valószínűleg a martin Wittwer köréhez tartozó Paul Hatzinger tervei szerint. A szétoszlatott jezsuitáktól 1777-ben pálos atyák vették át a templomot, rendházat és a csatlakozó gimnáziumot. 1786-ban azonban ők is a feloszlatás sorsára jutottak. A rendház épülete a katonaság birtokába került, s eleinte raktárnak, később pedig – a napóleoni háborúk idején – kórház céljára használták. 1813-ban a ciszter rend kapta birtokába a templomot, a rendházat és a gimnáziumot. A szerzetesrendek 1950-ben bekövetkezett feloszlatása után a rendházban középiskolás diákotthont nyitottak.

Állandó régészeti kiállítás és Kőtár

1992-ben nyitottuk meg a Szent István Király Múzeum új állandó régészeti kiállításait a Rendház első emeletén. Egyazon időben adtuk át a megyei Római Kori Kőtárat (Lapidarium) a földszinten és a Díszudvarban. A kiállítás 1993-ban elnyerte az Európai Múzeumok Szövetsége díját: European Museum of the Year Award – Special Commendation.
 
A Római Kori Kőtár a Fejér vármegye területéről a Szent István Király Múzeumba került IIV. századi kőemlékeket mutatja be, melyek túlnyomó része sírkő, szarkofág, oltár, néhány mérföldkő és császárszobor töredék.
 
Az első emeleten négy önálló kiállítás illeszkedik egymáshoz, amelyek a neolitikumtól a török kor végéig mutatják be Fejér megye régészeti emlékeit:
1. Évezredek kincsei
2. Töredékek Fejér megye múltjából
3. Székesfehérvár a középkorban és a török korban
4. A Szent István által építtetett királyi bazilika
 
A folyosón látható Töredékek Fejér megyei múltjából című, didaktikusan felépített kiállítás szemléletes kiegészítője az általános és középiskolások számára tartott múzeumi történelem óráknak. A folyosóval párhuzamos termekben az Évezredek kincsei című kiállítás az adott korszak gazdag leletanyagát mutatja be.