Budenz-Ház Ybl-Gyűjtemény
A korábban lakóházként szolgáló épületben 1969-ben nyílt meg Ybl Ervin művészettörténész hagyatékából az állandó kiállítás. A hagyaték egyrészt a család 18–19. századi bútoraiból, családi képeiből és dísztárgyaiból áll, másrészt Ybl Ervin képző- és iparművészeti magángyűjteményéből. A képzőművészeti anyagban megtaláljuk Csók István, Vaszary János, Rudnay Gyula, Bernáth Aurél, Szőnyi István, Ferenczy Noémi, Aba Novák Vilmos festményeit, grafikáit, valamint Vedres Márk, Fémes Beck Vilmos, Beck Ö. Fülöp, Medgyessy Ferenc, Pátzay Pál, Ferenczy Béni, Borsos Miklós és mások szobrait, érmeit.
Az épület
Az épület onnan kapta a nevét, hogy 1858–60 között itt lakott Budenz József, német származású, kiváló finnugorkutató, a magyar összehasonlító nyelvészet megteremtője. A ház a jellegzetes copf stílusú homlokzatát 1781-ben nyerte. Ez az évszán a kapuzat zárókövében ma is látható. Alapjai középkoriak, amit a tatarozás során előkerült 13. századi kút is bizonyít. Az 1781-es végleges kialakítás előtt többször is átépítették. Múzeumként 1969 óta működik.
Az Ybl-család
Az Ybl-család az ausztriai Klosterneuburgból került Magyarországra a 18. század elején. A híres építész, Ybl Miklós (1814–1891) Székesfehérvár szülötte. A neoreneszánsz-romantikus stílus legkiválóbb hazai mestere lett. Fő művei: a fóti templom (1845–55), a pesti Unger-ház (Múzeum krt. 7.), az egykori Nemzeti Lovarda (1857–58), a margitszigeti fürdő (1865 után), az egykori Fővámház – a mai Corvinus Egyetem (1870–74), a Várkert Bazár (1874–82) és az Operaház (1873–84). 1860–65 között épültek jellegzetes házai Székesfehérvárott, a mai Vörösmarty téren. A megyében több helyütt is dolgozott (építésvezető volt a fehérvárcsurgói kastély építésénél, tervei szerint készült pl. az alcsúti kastély pálmaháza, valamint az ercsi Eötvös-kápolna mögötti obeliszk).
Miklós unokaöccse, Ybl Lajos (1855–1934) szintén építész volt. Miklós mellett dolgozott többek kötött a Várkert Bazár és a Budai Vár krisztinavárosi szárnyának kialakításánál. Ybl Ervin (1890–1965) művészettörténész, Ybl Lajos fia, az olasz középkori és korai reneszánsz szobrászat egyik legkiválóbb magyar ismerője volt. 1962-ben kelt végrendeletében Székesfehérvár városára hagyta jelentős családi és képzőművészeti gyűjteményét.
Az állandó kiállítás
A földszinti két terem a 19. század egyik legnagyobb formátumú magyar építészének, Ybl Miklósnak és a hagyományozó Ybl Ervinnek az emlékét idézi. Az első szobában Ybl Ervin egykori bútorai láthatók, a második szobában Ybl Miklós hatalmas méretű szekrénye, melyben az építész a tervrajzait tárolta. Körben a falakon a mester Budapesten és Székesfehérváron álló főműveinek fényképei szerepelnek.
Az emeleti első szoba berendezése jobbára a 18. századból származik. Balra egy Mária Terézia korát idéző tabernákulum kapott helyet. Tetején egy ismeretlen felső-magyarországi mester fából készített Feltámadt Krisztus szobra áll. A két ablak között egy posztamensen 18. századi fehérre festett, kisméretű tabernákulumot láthatunk. Valamikor szépítőszereket, netán édességet tartottak benne. A szoba közepén egy gazdagon díszített, gyönyörű rokokó asztalt csodálhatunk meg.
A második szobába lépve 19. századi enteriőrben találjuk magunkat. A bútorok közül figyelmet érdemel a bejárattól balra látható szekreter és a középen álló, rózsafa borítású kerek asztal, a törékeny nádazott székkel. A falakon többnyire családi képmások függnek. Francia munka az ablaktól jobbra álló, a 19. század közepén készült porcelántestű girandole, amely keresztelői ajándékként jutott el a Cziráki grófoktól az Ybl család birtokába.
A harmadik szobától kezdődik a szoros értelemben vett Ybl-gyűjtemény. Ebben a teremben zömmel a századfordulóról származó képek és kisplasztikák szerepelnek. Kimagasló értékű Csók István Szajna-híd Párizsban című olajképe. Ugyancsak fontos darab Vaszary Jánosnak Munkácsy Mihály hatásáról árulkodó Parasztlánya. A gyűjtemény egészében nagyon jelentős a kisplasztikai anyag. Fémes Beck Vilmos Térdelő nője a mester egyik főműve. Kiváló munka Vedres Márk Éneklő fiúja, valamint a Táncoló nők és a Nyilazó férfiak bronz reliefek. A bőrüléses karosszék Munkácsy Mihály párizsi műterméből származik.
A negyedik szobának a kisplasztikai anyaga is roppant gazdag. Medgyessy Ferenc egyik főművével, a Magvetővel képviselteti magát. A korszak legjobb kisplasztikái közé tartoznak Ferenczy Béni olyan munkái, mint az Ágaskodó ló, az Ülő nő és az eleven mozgású Lépő nő. A hosszanti fal előtti vitrinben művészérem-sorozatának néhány nagyszerű darabja látható. A szobában kiállított munkák közül igen jelentősek Szőnyi István tájképei, Erdélyi Ferenc Duna című erőteljes, a kubizmus tanulságait szembetűnően érvényesítő kompozíciója, a római iskolához sorolható Patkó Károly temperaképei, a Téglaégetők és a Lófürösztés.
Az ötödik szoba jórészt grafikákat, néhány kisplasztikát és érmeket őriz. A római iskola egyik vezéralakja, Aba-Novák Vilmos rézmetszetes Önarcképén kézírása is olvasható, melyben művét Ybl Ervinnek ajánlja. Az ablaktól balra függ Vaszary expresszív megfogalmazású Golgotája. A kép alatt áll egy Alpár Ignác tervei szerint készült neoreneszánsz, faragott karosszék. A tárlókban a két világháború közti magyar éremművészet legismertebb mestereinek alkotásaiból láthatunk gazdag válogatást. A harmincas években a Madách-emlékmű pályázatra készült Jálics Ernő finoman archaizáló ólomszobra, az Éva.
A hatodik szoba még a 18. században az épület nyitott kéményes konyhája volt. Az itt kiállított akvarellek közül kitűnik Ferenczy Noémi Nyíregyházára tervezett Szent István-gobelinjének terve. A kicsiny teret kisplasztikák töltik ki, melyek között találkozhatunk a Madách-emlékmű pályázat további darabjaival is: az ablak előtt Borbereki Kovács Zoltán Géniusza, kicsit odébb Pátzay Pál Ádám és Éva szobra áll. Jobbra, a hátsó ablak mellett tekinthetjük meg Borsos Miklós rézdomborítását, a Pihenő munkást.
