HANYATtLÓ - SZÁRNYALÓ

HANYATtLÓ-SZÁRNYALÓ: Párkányi Raab Péter kiállítása

Újabb nagyszabású kiállításra készül a Szent István Király Múzeum: december 14-én nyílik a Csók István Képtárban a Párkányi Raab Péter szobrászművész, fotóművész eddigi életművét összefoglaló tárlat. A HANYATtLÓ–SZÁRNYALÓ című kiállításon a művész szobrait, fotóit és grafikáit láthatja a közönség 2018. március 11-ig.

Az idén ötvenéves Párkányi Raab Péter, akinek eddigi munkásságát, művészi alkotólétének elmúlt harminc évét összegzi a december közepén a Csók István Képtárban megnyíló tárlat. A kiállítás több rétegű utazás egy teljes és kerek világ felé, amelyben egyszerre van jelen a szépség tisztelete, a nemzeti művészet hagyománya, az egyetemes művészet értékeinek továbbvitele, a rendkívüli szakmai mívesség és a kortárs művészet innovatív megújítása.

A székesfehérvári közönség az év első felében A Döntés című kiállításon találkozhatott már a szobrász-, fotóművész képeivel. Ez a mostani, különleges látványelemeket is felvonultató újabb tárlat önálló bemutatkozás, de gondolatiságában, amellyel az egyén, a közösség és a nemzet sorskérdéseire keresi választ, szorosan kapcsolódik az előzőhöz."A művész A Döntéssel a választás lehetőségét kínálta a szépség, jóság, igazság, szentség vagy a vétkek és bűnök, kísértések között, ez a tárlat pedig a továbblépést mutatja meg. A képtár előtt elhelyezett installáció a kiállítás címét, vezérgondolatát jeleníti meg. A kiinduló elem a négyméteres HANYATtLÓ című szobor, amely a mellette látható nagyméretű fotógrafikán stilizált mozgással felemelkedik, szárnyalni kezd. A közösséget, a nemzetet szimbolizálja, amely tetszhalott állapotából büszkén felegyenesedik és elindul az ég felé, Istentől rendelt sorsának beteljesítésére. Ez a felütés talán az ars poeticája is lehet a művész elmúlt harminc évének" – fogalmaz Tóth Norbert, a kiállítás kurátora.

A Csók István Képtár kiállító terében a művész alkotásainak három csoportját láthatja a közönség: 16 szobrot, 12 grafikát, amelyek döntően Párkányi Raab Péter szobrászati munkáihoz készült virtuóz ceruzarajzok, és 22 nagyméretű fotót, amelyeket a különféle technikával végzett átalakításoknak köszönhető kétdimenziós szoborként jellemez a kurátor. A lépcső mellett elhelyezett fotómontázs pedig a művész hatvan köztéri alkotásából ad ízelítőt.

A kiállítás három, térben is elkülönülő tematikus egységre tagolódik: a földszinten a korábbi évek munkásságát jellemző művek, az úgynevezett élethajók jelennek meg, amelyek az élet, a sors kérdéseit, az embernek szánt feladat keresésének folyamatát állítják a néző elé. A könyvtár előtt a második, szakrális térben a hét főbűn és a hét erény, illetve a rózsafüzér által szimbolizált krisztusi út jelenik meg az alkotásokban. A harmadik egységben pedig a teremtés misztériumát járja körbe a művész, bemutatva a hagyomány és innováció kettősségét: egyrészt az isteni teremtés folyamatát, másrészt az ember akaratát, amellyel az isteni világhoz való hasonlatosságra törekedve hoz létre mindig újabb és újabb dolgokat.

Ebben a térben nyolc nagyméretű szobrot állítanak ki, köztük azt a két legújabb művet is, amelyek eddig sehol másutt nem volt láthatók. Ezek a mozgó, zenélő szobrok egészen újszerű alkotások a művész pályáján: a forma, a fény, a mozgás és a zene együttes jelenlétével és működtetésével juttatják el a szépség és a harmónia üzenetét a látogatókhoz. A két szobor alkotási folyamatának részese volt Navratil Andrea népdalénekes is oly módon, hogy együttműködött a művésszel a zenék kiválasztásában. Az énekesnő a kiállítás megnyitóján előad egy dalt azok közül, amelyek a zenélő szobrokban "rejtőznek". A két szoborról készült egy film is, amelyen láthatók lesznek majd működés közben, a művész által vezetett tárlatismertetőkön pedig ő maga szólaltja majd meg a különleges alkotásokat.

A kiállításhoz múzeumpedagógiai foglalkozások és tárlatvezetések kapcsolódnak, illetve egy honlap, valamint készül egy katalógus is. A tárlat december 14-én, csütörtökön 17 órakor nyílik a Csók István Képtárban. A tárlat nyitó rendezvényén köszöntőt mond Kulcsár Mihály, a múzeum igazgatója, ünnepi beszédet mond dr. Cser-Palkovics András polgármester és Melocco Miklós szobrászművész, a kiállítást Tóth Norbert kurátor nyitja meg.

RÖVID ÉLETRAJZOK

Párkányi Raab Péter szobrászművész, fotóművész

Tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végezte. Jól áttekinthető, egységes életművel rendelkezik, melyben a hagyomány és az innováció egyszerre van jelen. A modern kor vívmányait felhasználva törekszik a szépség megalkotására, a „teremtésre”, mely művészetének lényege. Alkotásaira a figuraközpontúság és a bravúros formakezelés jellemző. Kisplasztikáiban, fotóiban, monumentális szobraiban jellemzően egy-egy gondolat ölt testet, melyek ösztönzik a nézőt az igazságkeresésre. Minden alkotásánál törekszik a mérték és a harmónia megtartására, melyet hol a bronz, a kő vagy éppen a márvány művészi megmunkálásával ér el. Munkái a lebegésről, a légiességről, a szárnyalásról mesélnek, művészi hitvallása a művészet szabadságáról, a szabad művészetről szól.

Tóth Norbert kurátor

A Debreceni Egyetemen és a Janus Pannonius Tudományegyetemen diplomázott. Pályája során több mint háromszáz kortárs művészeti kiállítás kurátora volt. A Forrás Művészeti Intézet igazgatója, melynek vezetőjeként tizenegy ország több mint harminc jelentős múzeumában, kulturális intézményében mutatta be a kortárs magyar képzőművészetet. Kurátori munkája a kiállítások mellett autentikus alapú kortárs zenei produkciókra is kiterjed. A Székely Nemzeti Múzeum kortárs művészeti tanácsadója és a kárpátaljai Boksay József Szépművészeti Múzeum kortárs művészeti főtanácsadója. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet, Kárpát-haza Galériájának kiemelkedő külhoni alkotókat bemutató kiállítás sorozatának és a Boldogasszony című kiállítás sorozatának a kurátora.

LÁTOGATÓI INFORMÁCIÓ