Gyüjtemények / Réber Gyűjtemény

Réber Gyűjtemény

Réber Gyűjtemény

Réber Gyűjtemény

Réber Gyűjtemény

HETEDHÉT JÁTÉKMÚZEUM

VONALBA ZÁRT TÖRTÉNETEK

 


Réber László (1920–2001) állandó kiállítása a művész több mint fél évszázados, sokrétű munkásságának legfontosabb csomópontjaira koncentrálva ad válogatást, és megmutatja a szellemes rajzi ötleteket felvonultató alkotó humoros, néhol groteszkbe hajló képi világát. A tárlat két nagy téma köré szerveződik. A kiállítás első részében az életmű legismertebb, és egyúttal legnagyobb szeletét jelentő gyermekkönyv-illusztrációkból válogattunk, elsősorban Janikovszky Éva és Lázár Ervin könyveihez készített rajzokból. A meseillusztrációk színes világától elkülönítve a jobbára felnőtteknek szánt művekből adunk ízelítőt. Itt szerepelnek Örkény István Egyperces novelláihoz készült könyvgrafikái (melyeket ezúttal hanganyag formájában maguk a szövegek illusztrálnak), valamint az Élet és Irodalomban 1971 és 1974 között megjelent úgynevezett ÉS-rajzai. Kevesen tudják Réberről, hogy nemcsak illusztrátorként tevékenykedett, hanem autonóm grafikai alkotásokat is készített: papírkarcokat, kollázsokat, kubusokat. A különböző műfajok közötti összekötő kapocs az emberi arc végletekig leegyszerűsített ábrázolása, melyhez a technikától függetlenül, időről időre visszatér a művész. Érdekes színfoltja a tárlatnak a hatvanas években készített, három rövid animációs film. A kiállítótérben elhelyezett számítógépen további Réber-műveket is bemutatunk: a vázlatait, különleges háborús kollázsait, karikatúráit, és a gépen „lapozgatva” áttekinthetjük az általa illusztrált könyveket is.
Nemcsak gyermekeknek szól, hanem a felnőtteknek is tanulsággal szolgálhat a Szegény Dzsoni és Árnika című Lázár Ervin meseregény. A történet alapján, annak színpompás rajzait felhasználva, egy szórakoztató társasjátékot készítettünk – méghozzá a terem padlószőnyegén kialakítva. A társast óvodás kortól ajánljuk a látogatók figyelmébe, ám nemcsak gyerekeknek, hanem szülőknek, nagyszülőknek is remek kikapcsolódás lehet. A Százarcú Boszorka erdejében számos akadályon kell keresztüljutnia a játékosoknak, és az nyer, aki a játékban használt kacsabábuval elsőként érkezik a célba.

RÉBER LÁSZLÓ

Réber László 1920. május 21-én született Budapesten. Iskoláit Pécsett végezte. Fiatalon versenyszerűen atletizált, gerelyhajítóként kis híján az olimpiai csapatba is bekerült. A II. világháborúban katonaként térképvázlatokat készített. A háború utolsó évében szovjet hadifogságba esett, s egy azerbajdzsáni táborban, embertelen körülmények között kellett követ törnie, hidat építenie. A fogságból 1948-ban térhetett haza lesoványodva, legyengült szervezettel. Hazatérése után egy textilfestő üzemben kezdett dolgozni, ám hamarosan eldöntötte: a rajzolásból szeretne hivatásszerűen megélni. 1949-ben karikaturistaként helyezkedett el a Szabad Szájnál, majd a lap beszüntetése után a Ludas Matyihoz került. Az 1950–60-as években négy önálló karikaturaalbuma jelent meg, melyek témáját leggyakrabban az ember hétköznapi gyarlóságaiból eredő komikum szolgáltatta. Hangulatában ezekhez a művekhez áll a legközelebb a hatvanas években készített három rövid animációs filmje. 1951-től két évig a Híradó- és Dokumentumfilmgyár rajzfilmosztályán dolgozott tervezőként. Itt ismerte meg Almássy Katalin rajzolót, akivel 1953-ban kötött házasságot. A következő évben megszületett egyetlen gyermekük, Krisztina.
Réber 1952-ben kezdett könyvillusztrálással foglalkozni. Kiállításokon 1953-tól vett részt. Alkotótevékenységét rangos szakmai elismerésekkel jutalmazták itthon és külföldön – többek között Munkácsy-díjjal, Szép Magyar Könyv-díjjal, nemzetközi művészkönyv-kiállítások arany- és ezüstérmeivel. Szuggesztív, pár vonallal kialakított alkotásai a 20. századi magyar grafika műfajának kiemelkedő jelentőségű művei.
2001. november 2-án halt meg Budapesten.