Gyűjtemények / Kőtár

Kőtár

Lapidarium  - Római kőtár

A római kőtár a múzeum központi épületében 1991. július 1-én nyílt meg a látogatók előtt. Az

egykori jezsuita, majd cisztercita rendház folyosóin az utcai szárnyon (hosszanti folyosó) Kr.u. I - II. századi, az udvari szárnyon (keresztfolyosó) Kr.u. II. sz. második felei, végi - III. század első feléből, közepéről származó kőemlékek kerültek bemutatásra. A gyűjtemény darabjai Székesfehérvár és Gorsium (Tác határában fekvő római kori település) előkerülési helyén kívül Fejér megye területéről származnak. A Székesfehérváron talált, középkori- vagy újkori épületekből, illetve az utóbbiak bontásából származó faragványok Gorsium Régészeti Park és Szabadtéri Kiállítás területén lettek kiállítva.

Fejér megye a Kr. u. I. század folyamán került a rómaiak fennhatósága alá. Az itt élő kelta-eraviscus lakosság fokozatosan átvette a római szokásokat, életformát, de hagyományaikat, viseletüket több tíz éven keresztül megőrizte.

A kiállítás első része

A kiállítás első részében többségében a bennszülött lakossághoz köthető kőemlékek láthatók. A kelta eraviscusok ember nagyságú női sírszobrain álló, a sírtáblák domborművei portrészerű ábrázolásain, mellképes vagy ülő alakban örökítették meg magukat. Ruházatuk, a vállukon lévő ruhakapcsoló tűik, nyakperecük, hajviseletűk, fejfedőik (turbán vagy turbán fátyollal), a halottkultusszal kapcsolatos ábrázolások (kocsijelenet, mely a túlvilági utazás jelképe) , a feliratokon szereplő neveik bennszülött eredetüket támasztják alá.

A római katonai megszálláshoz köthető lovaskatonák sírkövei a kezdeti időszakban távolabbi tartományokban, később többnyire helyben sorozott férfiak emlékei. A katonai csapatok és a velük érkezők voltak elsősorban a római szokások terjesztői. A kőemlékek feliratain a név mellé felvett császári családnév alapján tudhatjuk meg, hogy mikor, melyik császár uralkodási idején kapta meg az elhunyt vagy családtagja/i a római polgárjogot.

A fogadalmi oltárkövek a római istenek ábrázolásai, a mitológiai jelenetet ábrázoló faragványok a római vallás és a  klasszikus mítoszok elterjedésére utalnak.

A kiállítás második része

A kiállítás második részében a sírkövek feliratainak többsége szerint a családtagok bennszülött eredetű római polgárok, melyek nőtagjai már római viseletben vannak ábrázolva. Egyes családtagok elődeinek római polgárjoga korábbról, Traianus és Hadrianus uralkodásának idejéből, azaz Kr.u. 98 - 138 közötti időszakból származik. L. Septimius Severus császár ( Kr.u. 192 - 211) polgárjog adományozására is utalnak kőemlékek feliratai. A kőemlékeken megjelenő áldozati jelenet ábrázolások a halotti lakoma redukált ábrázolásai.

A katonasághoz köthető emlékek szerint többen leszerelésük előtt az alsó - pannoniai hadsereg alakulataiban teljesítettek szolgálatot. A sírfeliratok és az itt elhelyezésre került oltárkövek megrendelői között idegen származású, lovagi rangú katonatisztek is megtalálhatóak. A keleti kultuszok elterjedésére utalnak a perzsa eredetű megváltó isten, Mithras tiszteletére állított oltárok.