Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Szent István Király Múzeum – Hetedhét Játékmúzeum 

Tudományközi kalandok a játék világában

címmel konferenciát rendez Moskovszky Éva tiszteletére

2022. október 14-én, pénteken 10 órától a Hetedhét Játékmúzeumban

(Székesfehérvár, Hiemer-ház, Oskola u. 2-4.)

PROGRAM

10.00 – 10.30 Köszöntők:

Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár Megyei Jogú Város polgármestere

Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum igazgatója

Györgyi Erzsébet PhD, a Kiss Áron Magyar Játék Társaság elnöke

 

Levezető elnök:

Ridovics Anna PhD, művészettörténész, muzeológus (Magyar Nemzeti Múzeum)

 

10.30 – 10.50 Peterdi Vera, nyugalmazott etnográfus, főmuzeológus ((Magyar Nemzeti Múzeum)

Problémák és érdekességek a játékmackókutatásban. Moskovszky Éva mackói

A gyermekek világában a 20. század hajnalán új tárgytípus jelent meg, a játékmackó, a "teddy bear". Ezek a "puha játékok" természetesen a Moskovszky-gyűjteményben is képviseltetik magukat: korai, mára már unikálissá érett változataik, a Steiff-ek, a Schuco-k és más, valószínűsíthetően angol, német, francia típusok, az 1960-as évekbeli magyar mackók mellett modern, kézműves darabok is. Kis példányszámuk (12 darab) több szempontból is beszédes. A játékmackók meghatározása máig komoly feladat elé állítja a kutatókat. A hagyaték kis mackóinak bemutatásával mégis valamiféle körképet kísérel meg felvázolni az előadás a játékmackó-gyártás történetéről és jelenlétükről a gyermekjátékok között.

10.55 – 11.15 Nagy Veronika PhD, etnográfus, muzeológus (Hetedhét Játékmúzeum, Székesfehérvár)

Ami kicsi, az cuki. Babaházi babák a Moskovszky-gyűjteményben

A Moskovszky-gyűjtemény legkisebb babái önálló tárgytípus képviselői. A szakirodalom babaházi babának, mignonette-nek vagy zsebbabának nevezi őket. 1880 és 1925 között nagyon népszerűek voltak, és napjaink modern babaházi babáin is nyomot hagytak. Franciaországban és Németországban készültek, tetőtől talpig biszkvitporcelánból, karakterüknek megfelelően változatos öltözetben. Felfutásuk egy francia magazinnak köszönhető, de vajon miért nem cserélhető a cipő a lábukon?

11.20 – 11.50 Szünet

11.50 – 12.10 Szatmári Judit Anna PhD, divattörténész, muzeológus ((Kiscelli Múzeum, Budapest)

Divatos babák – A 19. századi öltözködési szokások tanítómesterei

A 19. század második felében a női divatot a párizsi divatcégek szűk csoportja irányította. Ez volt az haute couture rendszer, amelyben a szezononként tervezett új modelleket divatbemutatókon láthatták a vevők és a külföldi szabóságok képviselői. A divatlapok csak késéssel tették szélesebb körben ismertté az évről évre sokszor jelentősen változó vonalakat. A nők életmódját és társadalmi helyzetét hűen tükrözte, sőt szolgálta a bonyolult öltözködés, a test deformálása és a sokféle szabály, aminek köszönhetően napi többszöri átöltözés volt szükséges. Ezeket már gyerekkortól tanulták a kislányok, hogy mire eladósorba kerülnek, már tökéletesen ismerjék a divatos, egyben elvárt, azaz "comme il faut" megjelenés minden apró részletét. A játékaik, elsősorban a divatosan öltöztetett - és öltöztethető - babák tökéletesen leképezték ezt a női világot.

12.15 – 12.35 Tészabó Júlia PhD, művészettörténész (ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar)

Babaházak és babaszobák, mint a korabeli életmód tükrözői

A babaházak és babaszobák, mint kis időkapszulák, az életmód- és társadalomtörténet számára fontos forrást jelentenek egy-egy korszak lakberendezési, lakáshasználati szokásainak megismeréséhez. Tájékoztatnak a lakásszerkezet változásairól, egy-egy bútortípus elterjedéséről, használatai módjáról, a technikai eszközök fejlődéséről, és arról, hogyan éltek ezekkel az emberek. Bár nem mindegyik tükröz konkrét lakásmódokat, különös módon annak a viszonyulásnak is lenyomatai, amivel a múlt ideálisnak tekintett világához kapcsolódunk.

12.40 – 13.00 Kalmár Ágnes művészettörténész, nyugalmazott főmuzeológus (Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely, Kecskemét)

"A szép a széppel összefér". Komódok és ebédlőszekrények a Moskovszky gyűjteményben

A Moskovszky gyűjtemény berendezése nagyszerű stílusérzékre és művészi adottságokra utal. Bútorai eltérő korokból származnak, így különböző stílusban, kvalitásban és más-más léptékben készültek, nem úgy, mint egy klasszikus babaház esetében. Az enteriőrök főszereplői ezek a modellek, mesterremekek, gyermekjátékok, melyeket egyenként is érdemes megtekinteni.

13.00 – 14.00 Ebéd

14.00 – 14.20 Tanai Péter muzeológus, igazgató (Pannonhalmi Főapátsági Múzeum)

Kályhamodellek – makett kályhák

Talányosak a Moskovszky gyűjtemény babaszobáinak bútoraihoz korban oly hűen igazodó kályhák, egyéb fűtő és konyhai tüzelőberendezések. Vajon eleve játéknak készültek? Vagy csupán méreteik tették alkalmassá őket az enteriőrök hitelesebbé tételére? Biztos választ nem ígérve kalandozunk az otthon melegét megjelenítő témában.

14.25 – 14.45 Prékopa Ágnes PhD, művészettörténész, muzeológus (Iparművészeti Múzeum, Budapest)

Órák a Moskovszky-gyűjtemény babaszobáiban

Az időmérő gép, a kerekes óra csak a 19. századra vált a polgári otthonok berendezésének nélkülözhetetlen kellékévé. Moskovszky Éva és Auer Erzsébet figyelemreméltó kreativitással választott a babaházak különféle funkciójú helyiségeibe zsebóraszerkezettel ellátott apró díszórákat. Ezek sorából kiemelkedik egy ritka óratípus, a Wiener Zappler, egy monumentális arányokkal és egészen apró méretekkel rendelkező vitrintárgy, amelynek több példánya is jól megtalálta a helyét a historizáló stílusú babaszobákban.

14.50 – 15.10 Lackner Mónika etnográfus, muzeológus (Néprajzi Múzeum, Budapest)

Textilek a babaházban

A lakástextilek sajátos – látszólag alárendelt – szerepet játszanak a babaházak berendezésében. Miközben talán a leggyakrabban cserélődő elemek lehetnek a tárgyegyüttesekben, vizsgálatukkal éppen azokat a folyamatokat lehet megragadni, ami nők és kézimunkák változó kapcsolatait jellemzik.

15.10 – 15.40 Szünet

15.40 – 16.00 Elbe István könyvtáros (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)

Miniatűr könyvek a Moskovszky-gyűjteményben

A Moskovszky-gyűjteményben bemutatott babákat 19. századi, 20. század elejei életképeket megelevenítő enteriőrökben helyezték el. Az őket körülvevő eszközök egy része eredetileg is játéknak készült, más részük viszont mesteremberek remekeiként használati tárgyak voltak, csak később váltak babakellékké. Az utóbbiak körébe tartoznak a miniatűr könyvek is. A Hetedhét Játékmúzeumban található több tucat minikönyvből néhány érdekes darab bemutatására kerül sor, összehasonlítva az Országos Széchényi Könyvtár hasonló tárgyú gyűjteményével, kis kitekintéssel a haza miniatűrök gyűjtésére is.

16.05 – 16.25 Dr. Vida Gabriella etnográfus, muzeológus (Néprajzi Múzeum, Budapest)

Ónedények nagyban és kicsiben

Majdnem kétszáz éve annak, hogy az ónművesség, az ón kannák és tálak készítésének divatja véget ért. Pedig a 18. században elképzelhetetlen volt egy polgári otthon sok ónedény nélkül. S mivel a babaházak a polgári lakások kicsi másai, azokban is helyet kaptak a nagy óntárgyak kicsinyített változatai. Éppen úgy, mint minden más tárgynál: hiteles másolatban.

16.30 – 16.50 Smohay András, művészettörténész, igazgató (Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum)

A Moskovszky-gyűjtemény vallásos tárgyai

Hittan a gyerekszobában, avagy liturgikus felszerelések, vallásos témájú képzőművészeti alkotások és a népi vallásosság tárgyai a Moskovszky-gyűjteményben. Az előadás bemutatja a gyerekméretű műtárgyakat, valamint felnőtt méretű analógiáikat, illetve a miniatűr ábrázolások képzőművészeti előképeit.

16.50 Zárszó

17.00 Igény szerint a Moskovszky-gyűjtemény megtekintése Nagy Veronika vezetésével

 

A konferencián való részvétel ingyenes, a rendezvényt érintő aktuális járványügyi szabályozás elérhető: www.szikm.hu