Játék Szalon
JÁTÉK SZALON
2018. október 9., kedd 16.30 óra
Hetedhét Játékmúzeum, Réber-terem
Székesfehérvár, Oskola u. 2-4.
A zenei műveltség szerepe a 19. századi polgárság életmódjában
Előadó: Gombos László zenetörténész, az MTA Zenetudományi Intézet tudományos munkatársa
Tisztelt Látogató! Kedves Barátunk!
A Hetedhét Játékmúzeumban folytatódik a Játék Szalon ismeretterjesztő előadássorozat.
A 19. századi Magyarország mérföldes léptekkel haladt az úton, hogy felzárkózzon Európa gazdagabb, nyugati feléhez. Nem csak az iparosodás, hanem a kultúra terén is fokozatosan átvettük mindazt, ami "haladónak" számított, vagy amit annak véltünk. A "jobb családokban" a zeneértés a műveltség alapvető része lett, az ének vagy hangszerjáték jó társalgási témául szolgált, és kiváló alkalmat adott arra, hogy összehozza a párjukat kereső fiatalokat. A koncert pedig társadalmi-társasági esemény lett, ahol a régi és új előkelő réteg találkozhatott, és ahol - nem mellesleg - a hölgyek megmutathatták ékszereiket és divatos, új ruháikat. Miközben régi arisztokráciánk polgárosodott, addig az egyre népesebb polgárság kulturális téren próbált meg felzárkózni az arisztokráciához, annak zenélési szokásaihoz. Zeneiskolák, daláregyesületek alakultak, a Nemzeti Színház zenészei Filharmoniai Társaságot alapítottak, és nagy szerencsénkre az 1860-as évek végétől egy igazi világnagyság, Liszt Ferenc töltött minden évben hónapokat a fővárosban. 1875-ben ő alapította a budapesti Zeneakadémiát, jelenléte az egész országra kihatott. A század végére már nem csak a főúri kastélyokban szólt a muzsika, hanem a tisztviselők, tanárok, iparosok házában is, a hangszer pedig, elsősorban a zongora, elmaradhatatlan berendezési tárgy lett a művelt családok szalonjaiban. És mivel megvolt már a fogadókészség, a századfordulóra a világhírű művészek évről évre útba ejtették hazánkat, turnéik során keresztül-kasul beutazva az országot.
Az előadásokra a belépés ingyenes, minden kedves vendégünket a polgári szalonok tea délutáni hangulatával várjuk!