2018. október 19., péntek 16.30
Szent István Király Múzeum – Deák Gyűjtemény
Székesfehérvár, Oskola utca 10.

A KECSKEMÉTI MŰVÉSZTELEP EREDMÉNYEI ÉS ELLENTMONDÁSAI
Festészet Napi rendezvény
Sümegi György művészettörténész előadása

Jó lehetőség, hogy a november 4-én záró időszaki kiállításunkat (Hóbortos ultramodernek a Műkertben) egyik legjobb szakértője segítségével nézhesse meg és értelmezhesse!

A belépés ingyenes!


Az előadóról:
Sümegi György rövid szakmai életrajza:
Kaposváron született (1947). Magyar nyelv- és irodalom - történelem szakos tanári diplomát a Kossuth Lajos Tudományegyetemen Debrecenben (1971), művészettörténész diplomát pedig az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (1977) szerzett. A kecskeméti Katona József Múzeum művészettörténészeként (1971-1981) a Kecskeméti Képtár létrehozásán és kollekciója fejlesztésén dolgozott. Volt szerkesztő (Forrás, Múzsák kiadó), dolgozott a közigazgatásban (Művelődési Minisztérium, 1982-2000) és levéltárban (Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2001-2010). Muzeológusként rendezett kiállításokat (pl. Perlrott Csaba Vilmos, Nemes Marcell hagyatéka, Szalay Lajos, Tóth Menyhért, Hajnal János, Kecskeméti litográfiák 1963-1973, 1956 képzőművészete) Kezdeményezésére, a kutatásaira támaszkodva indult el a Velencei Biennale magyar pavilonjának, kiállítóházának a rekonstrukciója. Részt vett a nagybányai művésztelep centenáriumi (1996) eseményeinek a szervezésében és a magyarországi múzeumok kortársművészeti gyűjteményezésének az irányításában. (Lásd erről: Pataki Gábor-Sümegi György: Kortárs művészet múzeumi gyűjteményekben 1988-1999. Képző- és Iparművészeti Lektorátus, Bp., 2001.)
Tanulmányai és könyvei a Duna-Tisza köze szakrális művészetéhez, a kecskeméti szecessziós építészethez, a hazai művésztelep-históriához, a fotóművészethez (Pécsi József, az 1956-os forradalom fotóhagyatéka), az 1956-os forradalom képzőművészetéhez, a 20. századi erdélyi (Nagy István, Szolnay Sándor, Miklóssy Gábor, Nagy Imre) és magyarországi képzőművészek (Szalay Lajos, Tóth Menyhért stb.) életművéhez kapcsolódnak.
Több, mint harminc könyvet írt.

Az előadásról:
A Kecskeméti Művésztelep az első magyarországit, a nagybányait vette mintául az 1909-es megalakításakor, ám több ponton eltért tőle. A kiegyezés után ütemes fejlődésnek indult mezővárosban az urbanizáció az új ízlés, a szecesszió jegyében fogant építészettel gazdagította a várost, amelybe a művésztelep alkotói műveikkel is bekapcsolódtak. Ez már új vonást rajzol a hazai művésztelepek térképére, ám a kolónia ellentmondásait  a kora képzőművészet-közéleti konfliktusai árnyalták. Mégis volt néhány éve az első világháború előtt, amikor a Képzőművészeti Főiskola hallgatói a nyári gyakorlatukat, az őszi és tavaszi két szemeszter utáni harmadikat, a trimesztereket az árnyas, ligetes Műkertben tölthették. Egyfajta alföldi Árkádia-festészet kialakulásának az elemei tűnnek föl egy-egy alkotásukban, míg a legprogresszívebb alkotóknál a kecskeméti városkép adekvát megfogalmazásaival találkozhatunk.