VárosKép – Székesfehérvár a 20. században
Székesfehérváron hatalmas változások történtek 20. századi történelme során. Míg a millennium idején közepesen fejlett vidéki városként tartották számon,  a II. világháború korszakára modern nagyvárossávált a kitűnő polgármesteri stratégiáknak és az ennek nyomán városunkba települt ipari üzemeknek köszönhetően. A világháborút követően fejlesztését tudatosan, a politikai akaratnak megfelelően visszafogták. Földrajzi fekvése, logisztikai helyzete, valamint kiépült infrastruktúrája miatt azonban az 1950-es évek végétől ismét megindult fejlesztése: az ország egyik legfontosabb településévé, a szocialista ipar egyik fellegvárává alakult. Tárlatunkon a dualizmus korszakától 1988-ig követjük végig a város történetét, a közönség elé tárva fejlesztésének koncepcióit, a fejlődésben legnagyobb szerepet vállaló személyek munkásságának mozzanatait. Bemutatjuk, hogy a város nagy ünnepeihez – millennium 1896-ban, Szent Imre év 1930-ban, Szent István év 1938-ban, az ezeréves város ünnepei 1972-ben, és az 1988-as, ismét Szent Istvánhoz kapcsolódó fontos rendezvényekhez – kapcsolódóan milyen tervek születtek, milyen átalakulások és események jellemezték az egyes országos érdeklődésre méltó ünnepeket. A bemutatás középpontjába a városkép átalakulását helyeztük. Fotók, képeslapok, térképek, tervek, a főszereplőkhöz és az ünnepekhez kapcsolódó relikviák jellemzik a különböző korszakokat.

                       


A dualizmus korától 1988-ig követi végig Székesfehérvár elmúlt századi történetét, a város képének változását a Szent István Király Múzeum új kiállítása, amelyben fotók, képeslapok, épülettervek, térképek, a korszak meghatározó polgármestereinek relikviái között kalandozhat a látogató. Az Országzászló téri épületben látható tárlat rendezői a gyerekekre, diákokra külön is gondoltak, amikor interaktív elemeket, puzzle-t is beépítettek a sok érdekességet felvonultató, látványos anyagba. A kiállítás két kurátorával, Demeter Zsófia és Bányai Balázs történésszel beszélgettünk.
– A kiállítás egyrészt a város arculatának, képének folyamatos átalakulását követi, másrészt a korszak jelentős ünnepeihez kötődve mutatja be Fehérvár huszadik századát. Ezek szorosan összefüggnek, hiszen egy-egy nagy ünnepre való felkészüléskor tervek születnek, lelkesedés van, sok minden elindul vagy éppen befejeződik – magyarázza Demeter Zsófia. – Hazai, nagy jelentőségű eseményekről beszélünk, amelyekben Fehérvár jól teljesít, pedig mintha nem nagyon akarnák, hogy legyenek itt központi ünnepségek. A milleniumi évforduló után ott van a Szent Imre ünnep 1930-ban, aztán az 1938-as Szent István-év, majd az 1972-es ezeréves Fehérvár, és a sort a tárlaton 1988, egy újabb Szent István-év zárja. Ezzel kapcsolatban most, utólag fogjuk fel a jeleket: valamilyen változás történik. Ilyen jelnek látom én például a történelmi zászlók bevonulását és a Nemzeti Emlékhely program megjelenését is, ekkor beszélnek ugyanis erről először ebben a formában.
– Az 1938-as emlékévre a városfejlesztési elképzelések egy része megvalósul, de sok tervből csak hosszú évtizedek után lesz valami. Például a Szent István-szobrot már a millenium idején tervezte a város vezetése, de csak az emlékévre készült el a nemzet ajándékaként – veszi át a szót Bányai Balázs. –  1896-ban határozták el az Ezredéves iskola építését, az viszont meg is valósult néhány éven belül. A 20. század elején felmerült, hogy a Kaszárnya utcában építenek új városházát, pár évvel későő a Magyar Király Szállót tervezték átépíteni hivatallá. A városházát végül a környező épületek megvásárlása és átépítése után alakították ki a mai formájára.
A kiállításon nagy hangsúlyt kapnak a város kiemelkedő személyiségei: polgármesterek, püspökök, főispán és nemzetgyűlési képviselő, azok, akik tevékenységükkel meghatározóak a város életében. A kiállítást tagoló polgármesteri korszakokat a dizájn is látványosan mutatja: a szín, az eltérő grafikai megoldások, a változó várossziluettek jelzik a határokat.
– Sokféle programmal találkoztunk, néha azzal is, hogy hiába tervez a polgármester, ha jön a háború, és azzal kell foglalkozni, hol helyezzük el az árvákat, a sebesülteket, a foglyokat – folytatja Demeter Zsófia. – A méltatlanul kevésre értékelt Saára Gyula korszakát ez alapvetően befolyásolta. A háború rányomja a bélyegét a tevékenységére, de amit megcsinál az oktatásban, a nagy iskolák alapításával, vagy a kórház fejlesztésével, az maradandó. Érdekes alak Zavaros Aladáré: sikkasztott, börtönbe is vonult 1938-ban, a város feledéssel sújtja. Nem látványos, amit polgármesterként tett, mégis megalapozta a modern nagyvárost, ő építtette például a Széchenyi utcai aluljárót. Azt kell mondanunk, Zavaros nélkül nem lett volna Csitáry sem.
– Akinél tudtuk, igyekeztünk tárgyakkal is bemutatni, jellemezni az embert, jórészt azonban csak Csitáry G. Emilnél vannak személyes dolgok, ezzel a ténnyel most szembesültünk, amikor a kiállítást kezdtük összeállítani. Balsay István sok, a polgármestersége idejéhez kötődő emléket adományozott a múzeumnak és a Vörösmarty Mihály Könyvtárnak, de jó lenne minél több ilyen tárgyat beszerezni, várjuk továbbra is a volt polgármesterektől ezeket a későbbi, hasonló tárlatokhoz – mondja Bányai Balázs. – A háború előtti korszak városvezetői mellett az azt követő korból is kiemeltünk néhány fontosabbat. Gáspár Jánost például, aki elkezdte az újjáépítést, és bár voltak eredményei, szociáldemokrataként távoznia kellett posztjáról. Tilinger István idejében kezdődött el a város szocialista nagyvárossá fejlesztése, Balsay István pedig a rendszerváltozás korszakának meghatározó személyiségeként szerepel a tárlaton.
A kurátorok fontos területnek tartják a város történetében az oktatást, nagy teret engedtek ennek a témának a kiállításban. Jó néhány iskola tervrajzát megnézheti a látogató az Országzászló téri épületben: a Budai úton a mai Szent Imre iskola vagy a Teleki elődje, illetve a Berényi úton a Rákóczi és a mai Arany János iskola épülete városképi szempontból is meghatározó volt és ma is az. Ezek az iskolák országos hírnevet is szereztek, a Deák Ferenc utcában a 10 tantermes elemi iskolához – amelybe az 1910-es években padlófűtést szereltek! – tornaterem is csatlakozott. Mind modern intézmények voltak ezek, amelyek még mindig helyt állnak.
A város képének változását a tervrajzok, térképek mellett számos fotó, képeslap is szemlélteti. A kiállítás kapcsán sikerült megvásárolni a múzeum számára egy 1300 darabból álló, kiválóan rendszerezett gyűjteményt, amelynek külön értéke, hogy 1945 előtti lapokat tartalmaz: szinte minden, a korban kiadott képeslap megtalálható benne – hangsúlyozza Bányai Balázs, ezek mindegyike kordokumentum. A gyerekekre, diákokra gondolva interaktív elemeket is beépítettek a kiállításba: van például puzzle ismert épületekről, amit a képernyőn rakhatnak össze, lehet diákat nézegetni, de a legérdekesebbek talán azok a látványos kis animációk, amelyek a város öt terének (a vasút előtti terület, Városház tér, Országzászló tér, Vásártér és Bartók Béla tér) teljes átalakulását mutatják be 1867-től kezdve 1988-ig.
A VárosKép kiállításhoz a múzeum saját dokumentumai, fotói mellett a városi és megyei levéltár, a püspökség anyagait is felhasználta a két kurátor, de láthatók a tárlaton fotók a megyei hírlap archívumából, több életkép a legendás fotós, Kabáczy Szilárd hagyatékából, segítséget nyújtottak a kiállításhoz a Csitáry és Bory leszármazottak, az éremgyűjtők, az ARÉV Baráti Kör tagjai. A tárlathoz több program is kapcsolódik majd, lesz például egy beszélgetés Balsay Istvánnal, előadás a fehérvári püspökökről, akiknek a tevékenysége meghatározó volt a város fejlődésében, de a legjelentősebb épületek történetével és az ARÉV által kidolgozott, kuriózumnak számító technológiákkal is megismerkedhetnek az érdeklődők. A diákokat múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várják, akár több alkalmat is érdemes lesz a múzeumba szervezni a gyerekeknek, hiszen a saját múltját mindenkinek illik és hasznos megismernie – ajánlja a két kurátor.

LÁTOGATÓI INFORMÁCIÓ
Helyszín Szent István Király Múzeum - Országzászló téri kiállítóhely (Székesfehérvár, Országzászló tér 3.)
Nyitvatartás 2018. június 17-ig, szerdától vasárnapig 10-18 óráig
Jegyárak Felnőtt: 700,- Ft,
Kedvezményes: 350 ,- Ft