Szent István Király Múzeum Rendház, Díszterem (Fő utca 6.)

Erdélyi tallérok

Fejedelmi kincsek

 

 

A Törő-éremgyűjtemény voltaképpen három generáció – nagyapa, apa és fia – gyűjtőmunkájának eredménye. Speciális kollekció, amely kezdettől igen magasra tette a mércét, hiszen az erdélyi tallérveretek legapróbb változatainak gyűjtését tűzte ki céljául. A hosszú idő, az állhatatos gyűjtőmunka és a szakértelem meghozta gyümölcsét: a 20–21. század legjelentősebb erdélyi tallérgyűjteménye – a mai korban szinte megismételhetetlen anyag – gyűlt össze, amelynek értéke muzeális szempontból is jelentős.

 

A tallér az újkori világ legfontosabb címlete volt, nem véletlenül nevezte el a kutatás a 16–19. század pénztörténeti korszakát „tallérperiódusnak”. Az Erdélyi Fejedelemségben a mintegy 28,5 g súlyú, átlagosan 4 cm átmérőjű pénzek verése János Zsigmond uralkodása alatt, 1562-től kezdődött és egészen Apafi Mihály fejedelem (1661–1690) koráig tartott. A Törő-gyűjtemény összesen 13 erdélyi fejedelem pénzeit (tallér, féltallér) tartalmazza a következő eloszlásban: János Zsigmond (8), Báthori István (1) Báthori Kristóf (3), Báthori Zsigmond (94), Bocskai István (3), Báthori Gábor (10), Bethlen Gábor (23), I. Rákóczi György (4), II. Rákóczi György (28), Barcsai Ákos (11), Kemény János (1), Apafi Mihály (33), Thököly Imre (1). Utóbbinak nevére nem vertek ugyan tallért, ez a darab egy nagyméretű és igen ritka ezüst emlékérem.

 

A gyűjtemény jelentőségét akkor tudjuk igazán felmérni, ha összevetjük más, hasonló jellegű kollekciókkal. Magyarországon és egyben a világon a legnagyobb magyar vonatkozású numizmatikai anyagot a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára őrzi, ezen belül jelenleg 729 db különféle, az Erdélyi Fejedelemségben a 16–17. században készült tallérveret található a fiókjaiban. Ehhez képest a Törő-gyűjtemény 218 darabja 30 százalékkal, tehát közel egyharmadával emelte meg ezt a mennyiséget! Még jobban árnyalja a képet, ha közelebbről megvizsgáljuk, milyen forrásokból is állt össze az MNM gyűjteménye, amely kétszáz év gyűjtőmunkának köszönheti jelenlegi állapotát. A legnagyobb tétel beleltározása 1896-ban történt: Resch Adolf brassói ékszerész 306 darab erdélyi tallérját dr. Mészáros Károly ügyvéd költségén, akkori áron 12 000 forintért sikerült megszerezni. A Magyar Nemzeti Múzeum alapítójának, Széchényi Ferenc grófnak ezzel szemben „csupán” 102 darabot köszönhetünk, majd ezt követik a Delhaes- (49 db), a Weszerle- (31 db) és a Jankovich-gyűjtemény (31 db) tallérjai. Meg kell jegyezni, hogy az utóbbi egy évszázad alatt alig néhány darab erdélyi tallér került a Magyar Nemzeti Múzeumba.

 

Az MNB a megvásárlással egyidejűleg a gyűjteményt ötéves letétbe az MNM-nek adta át, elősegítve ezzel a tudományos feldolgozást, a kutathatóságot, továbbá a nagyközönség számára történő bemutatást. Jelen kiállításon mind a 220 db bemutatásra kerül, a kiállításhoz reprezentatív katalógus is készült, amely egyrészt felsorolja a gyűjtemény összes darabját, továbbá minden fejedelemtől bemutatja fényképen is a legritkább és legérdekesebb darabokat.

 

A kiállítás megtekinthető: 2017. április 7-től június 30-ig, keddtől vasárnapig 10-18 óráig