FEJÉR MEGYEI MÚZEUMEGYESÜLET
Egyesületünk Fejér megye és Székesfehérvár kulturális, azaz történeti, régészeti és művészettörténeti örökségének ápolása és védelme jegyében, a Szent István Király Múzeum tudományos, de főként kultúraközvetítő tevékenységének támogatására született újjá 1983-ban. Jogelődje akkor éppen 120 éve, 1873-ban alakult.
Fejér megye és Székesfehérvár hazánk történelmi és kulturális hagyományokban kiemelkedő jelentőségű, régészeti emlékekben gazdag területe. Ezt ismerték fel a XIX. század második felében a megyéjüket, városukat szerető és érte tenni akaró, áldozatot is vállaló emberek, akik célul tűzték ki emlékeink összegyűjtését és megőrzését. 1873. október 27-én több mint 50-en gyűltek össze, és elhatározták, hogy munkájuk eredményesebbé tétele érdekében egyesületet hoznak létre. Az 1876. április 23-án megtartott közgyűlés mondta ki a Fejérvármegyei és Székesfejérvár városi Történelmi és Régészeti Egylet megalakulását. A kezdeti időszakra Marosi Arnold a Fejérvármegyei és Székesfehérvári Múzeumegyesület 1910-11. évi jelentésében így emlékezik: “Az egyesület működését hirdető tudósítások, melyekkel folyóirataink régebbi évfolyamaiban gyakran találkozunk, igazolják, hogy mennyire igyekezett megfelelni nemes hivatásának. Felolvasásain országos nevű tudósok szerepeltek, őrködött az itt is, ott is előkerült régészeti leletek felett és múzeumába összegyűjtötte azokat, két évkönyvet is adott ki, gyűjteményével, mely az akkori viszonyokhoz képest szépen megállta helyét, kiállításokat rendezett.
A kezdeti jelentős sikerek után az egylet 1885-ös kiadású évkönyvében rezignáltan állapította meg: “A célkitűzéseknek megvalósítása nemegyszer túlszárnyalta erőinket.
 alt=A hanyatló évek után, 1909-ben a lelkes polgárok élére Marosi Arnold ciszterci rendi főgimnáziumi tanár, a földrajz, természetrajz és a múzeumi tudományok jeles művelője állt. Előszedték a vármegyeháza egykor börtönül szolgált helyiségeiben, egyszerű nyitott polcokon, rendezetlenül heverő műtárgyakat. Lelkes hazafiak adakozásából, Marosi Arnold fáradhatatlan gyűjtőmunkájának eredményeként igen gazdag anyag jött össze, és felmerült a székesfehérvári nyilvános múzeum megalapításának gondolata. A szükséges anyagi alap megteremtése érdekében gróf Széchenyi Viktor főispán, dr. Saára Gyula polgármester és dr. Lauschmann Gyula tiszti főorvos, lelkes lokálpatrióta helytörténész támogatásával, számos taggal, 1910-ben megalakult a Fejérvármegyei és Székesfehérvári Múzeumegyesület. Az e célra bérelt épületben megnyílt a város első nyilvános múzeuma, amelynek élére Marosi Arnoldot nevezték ki. Marosi 29 éven át, haláláig volt a múzeum igazgatója, és ez az időszak volt az egyesület működésének virágkora is.
 alt=A II. világháború után a múzeumok állami kezelésbe kerültek. Székesfehérvárott az 50-es évek elejétől, több évtizeden keresztül dr. Fitz Jenő és felesége, dr. F. Petres Éva álltak a múzeum élén. A múzeumi munka népszerűsítésére és a múzeumi tevékenység iránt érdeklődők összefogására Múzeum Baráti Kört hoztak létre. A múzeum vezetése és a Múzeum Baráti Kör fontos feladatnak tartotta a látogató közönség “múzeumhoz kötését”, azaz a múzeumi hétköznapokba bekapcsolódó, a múzeumi munkát értő és becsülő, a kulturális értékek iránt fogékony, és azok megmentéséért tenni is kívánó, Székesfehérvárott és a megye más településein élő múzeumbarátok összefogását, rendszeres tájékoztatását.
A 80-as évek elején lehetőség nyílt jogi személyiséggel rendelkező egyesület megalakítására. 1983. október 28-án, a múzeum zsúfolásig megtelt dísztermében, a megye, a város és az egyházmegye vezető személyiségeinek, a kulturális és az oktatási intézmények képviselőinek, és számos érdeklődőnek a részvételével sor került az alakuló közgyűlésre. A Fejér Megyei Múzeumegyesület többszöri módosítás után, 1989-ben alkotta meg máig érvényes új alapszabályát. 1990-ig Kiss Józsefnek, az egyesület elnökének nagy szerepe volt a működőképesség, az anyagi eszközök megteremtésében.
Bár a Múzeumegyesület céljai között eredendően szerepelt a város védelme és szépítése, belőle mégis kivált a Városvédő és Városszépítő Kör, amely később önálló egyesületet alakított. Az 1990-es évek első fele a civil szervezetek alakulásának időszaka is volt. Több kulturális egyesület alakult vagy éledt újjá a városban, ami megosztotta az “erőket”. Így a nagy múltú Múzeumegyesület már nem játszott olyan látványos szerepet a város kulturális életében, mint korábban. A változások ellenére az egyesület töretlenül tevékenykedik a múzeumügy, a kulturális, természeti értékek, az épített emlékek iránt érdeklődő múzeumbarátok, diákok és felnőttek között.
Az egyesület legjellemzőbb tevékenységi formái a tudományos-ismeretterjesztő előadások, közös kiállítás-látogatások, tanulmányi kirándulások, diákoknak szervezett szakkörök és a kiadói tevékenység, melynek révén támogatja a szélesebb érdeklődésre számot tartó tudományos írások megjelentetését. Ez utóbbiak közül kiemelkedik, és jelenleg is megvásárolható Demeter Zsófia és Gelencsér Ferenc: Székesfehérvár Anno… című, a várost régi képeslapokon és fotókon keresztül bemutató könyve, Fitz Jenő: Séta a régi Székesfehérvárt című, nagysikerű városvezetője és Baitz Péter: Négy évszázad városképei című, Székesfehérvár metszetes ábrázolásait tartalmazó reprezentatív albuma.

Az elmúlt évtizedben a múzeum muzeológus munkatársai történelmi, néprajzi és régészeti diákszakkört illetve tábort vezettek. Az egyesület számos tárlatvezetést szervezett a múzeum időszakos kiállításaiban és az állandó gyűjteményekben. Évről évre diaképekkel illusztrált úti beszámolók kalauzolták el az érdeklődőket hazai és külföldi tájakra. Az egyesület tagjai és az érdeklődők színházlátogatásokon és egy- illetve többnapos kirándulásokon vettek részt. Kirándulásainkon arra törekszünk, hogy felkeressük az ország nehezen megközelíthető, eldugott értékeit is. Bejártuk az ország minden tájegységét és számtalan települését, sőt eljutottunk a szomszédos országokba, Csehországba, Szlovákiába, valamint Kárpátaljára, Erdélybe, Burgenlandba és Bécsbe. Sokféle témakörben szerveztünk tematikus, népszerűségnek örvendő előadássorozatot meghívott neves előadók részvételével, mint például: Erdélyi fejedelem-portrék, Magyar néprajzosok külföldi kutatásai, Századunk története, A Bakony és a Balaton-felvidék néprajza, A székesfehérvári királyi bazilika évszázadai, Őseink útján. Az őshazától az államalapításig, Út Európába. A bencés rend Magyarországon, valamint a Bepillantás a múzeumi munkába című sorozat, amely ebben az évben is folytatódik, és amelynek keretében a múzeum munkatársai számolnak be aktuális kutatásaikról.
A működés feltételeit a befolyt tagdíjakból, a megyei és városi önkormányzat által kiírt, valamint különböző országos pályázatokon nyert, és a kiadványok értékesítéséből származó összegekből biztosítjuk. A Múzeumegyesület rendezvényeinek a Szent István Király Múzeum ad otthont. Együttműködő partnereink az országos hatókörű Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület és a helyi Vértes Meteor Sportegyesület. Rendezvényeinkről a kéthavonta megjelenő Múzeumi Tájékoztatón és a Fejér Megyei Hírlap hasábjain keresztül értesítjük tagjainkat és az érdeklődőket.

/Braila Mária/